„Ami nekem „otthon“ volt , igazi, valóságos haza, az Kassa volt és Rozsnyó, Lőcse és Besztercebánya,....“ (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, 1934)

Üdvözlöm! Cséfalvay Viola vagyok. Csallóközben születtem, Pozsonyban voltam diák, szlovák szót Körmöcbányán tanultam. Kérem, utazzon velem, barangoljuk be együtt szeretett pátriám, a Felvidék szép tájait, történelmi városait. Tátrába vezető utunk során gyönyörködünk majd e “görbe ország“ tájképi szépségeiben – a zöld dombokban, szelíd lejtőkben, zord hegyormokban, lomha folyókban és gyors patakokban. IV. Béla, Mátyás király a Thurzók és az Andrássyak nyomában felkeressük a világörökségi helyszíneket , ahol megcsodálhatjuk az előző nemzedékek műalkotásait . Szlovákia legszebb városaiban sétálva követjük Jókai és Mikszáth történeteit , valamint Márai gondolatait. „A valóság nemcsak az, ami kilátszik belőle; a házak és az emberek, a valóság a múlt is, a valóság egy fénytörés is, amely nincs már, s mégis hozzátartozik a leltárhoz.“ (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, 1934)